Hogy milyenek voltak több száz évvel ezelőtt a legénybúcsúk? Hogyan alakultak ki a ma is ismert szokások? Görgess tovább és járj utána!

Legénybúcsú akkor

A vőlegény búcsúztatása meglepően változatos és igencsak hosszú múltra tekint vissza. A hagyomány gyökerei az ókorban erednek. A spártaiak, legfőképp a katonák körében volt elterjedt szokás, hogy a házasulandó bajtársat ünnepelték a menyegző előtt: vacsora közben köszöntőket és jókívánságokat mondtak a tiszteletére és egész biztos, hogy poharukat is emelték a vőlegényre, ahányszor csak tehették.

Ahogy a történelem egyre gyorsabban pergette lapjait, a legénybúcsúk is egyre hangosabbá és féktelenebbé váltak. A törés 1896-ban következett be, amikor az egyik mulatságnak - amit Herbert Braun Seeley rendezett testvérének – egy rendőri razzia vetett véget, mivel hangos pletykák keringtek arról, hogy egy hírhedt hastáncos hölgyike ádámkosztümben tart előadást a társaságnak. Ez a történet bezzeg nem került bele a történelemkönyvekbe! Majd az  1900-as évek Hollywoodjában is szájára vett a társadalom különböző városi legenda számba menő, botrányos legénybúcsúkat.

Az hagyományos legénybúcsúkat alapvetően a gonosz szellemek elűzése és távoltartása miatt rendezték meg. A rosszakaratú démonokat különféle edények hangos összeütésével, csörömpöléssel, porcelánok összetörésével és csatazajjal kergették el. Ez a szokás a keresztény hagyományból ered, és leginkább az irigység szellemeinek elűzése a célja. A későbbiekben egy másik jelentést is fűztek a zajkeltéshez, amivel az egyre erősödő, fülsiketítő lármát magyarázták – minél nagyobb a hangzavar annál boldogabb lesz az ifjú pár. A klasszikus legénybúcsúban jelentős szerepe volt az édesapának is. Ez volt az úgynevezett „black-tie dinner” (fekete-nyakkendő vacsora), amikor a vőlegény apja is jelen volt, így ő is köszöntőt mondhatott fia boldogságára. A mai legénybúcsúkat azonban már leginkább az óriás bulizás, italozás, heccelés és önfeledt szórakozás jellemzi.

Legénybúcsú ma

Nem gyakori, de előfordul, hogy a pár együtt tölti a búcsúztatóját. Ilyenkor az este általában külön indul, így a menyasszonynak és vőlegénynek alkalma van a saját barátaival is szórakozni. Aztán később az este folyamán, amikor már beindult a buli és kifejezetten jó a hangulat, a két társaság találkozik, és együtt búcsúztatják a jegyeseket.

A legénybúcsúk terén sok változás nem tapasztalható az idők során. A spártaiak is ettek, ittak, bevetettek hastáncosokat még az ókorban, és ma ugyan úgy eszünk, iszunk és bevetünk sztriptízeseket. A lánybúcsúk azonban szinte a semmiből keletkeztek, de roppant gyorsan fejlődnek. Érdemes rajta tartanunk a szemünk a női történelmen is!